Elszigetelt adatokból valódi üzleti érték
Mesterséges intelligencia, felhőszolgáltatások és automatizálás.
www.eplan.com

Eplan Next26—amelyet idén májusban rendeztek meg Münchenben—globális mérnöki eseményként mintegy 1500 résztvevőt vonzott 36 országból. Az esemény új termékeket, Future Lab-ot és Partner Plaza-t is felvonultatott. A zenei fesztiválokra emlékeztető, mindenki számára valami érdekességet kínáló formátum mellett azonban Jan Fleming számára egy ennél átfogóbb üzenet közvetítésére is lehetőséget adott: “Az Eplan összekötő kapocsként tekint magára az iparág különböző szereplői között—a komponensgyártóktól a gép- és berendezésgyártókon át az üzemeltetőkig.” A jövőben pedig éppen ezek a kapcsolatok válnak egyre szorosabbá—nemcsak szervezeti, hanem digitális szempontból is. A cél a tervezéstől az üzemeltetésig terjedő, zökkenőmentes, végponttól végpontig tartó folyamatok megvalósítása.

Közvetlenül integrálva: az intelligens mérnöki asszisztens, az Eplan Copilot gyorsabban teszi elérhetővé az ellenőrzött információkat az Eplan Platform 2027-ben, és konkrét cselekvési javaslatokat kínál.
Fokozatos átmenet a Copilottól a pilotig
A leglátványosabb kezdetet az Eplan Copilot bevezetése jelentette, amely a mérnöki szaktudást, a platform funkcionalitását és a konkrét feladatokat természetes nyelven kapcsolja össze. Ha például egy mérnök tudni szeretné, hogy egy adott komponenst mely projektekben használtak, elegendő megadnia a cikkszámot. A mesterséges intelligencia ezután átvizsgálja a felhőben tárolt összes projektet, és megjeleníti az eredményeket. “Azt szeretnénk elérni, hogy a felhasználók könnyen és gyorsan eligazodjanak az Eplan szoftverben, és pontosan akkor kapják meg a szükséges információkat és funkciókat, amikor szükségük van rájuk” — ismerteti a vállalat megközelítését Fleming.
Az Eplan ugyanakkor egyértelmű határvonalat húz a segítségnyújtás és az önálló működés között. A Copilot kezdetben ellenőrzött Eplan-szakértelemre támaszkodik. A jövőben partnercégek, ügyfelek és szabványok tudásbázisa is beépül majd. Fleming szerint: “A mérnöki területen az eredményeknek reprodukálhatónak és megbízhatónak kell lenniük. Ehhez megfelelő architektúrára van szükség.” Ezért a Copilot nem egyszerűen az internetről véletlenszerűen összegyűjtött információkkal dolgozik. “Még egy 99%-ban helyesen megtervezett gép sem fog megfelelően működni a gyakorlatban, ha a maradék 1% lényeges hibát rejt.” A jövőkép ennek ellenére ambiciózus: a folyamatosan bővülő tudásbázisra és az újabb képességekre építve ami ma még egyfajta digitális segítőtárs (Copilot), fokozatosan önállóan működő rendszerré válik.

Jan Fleming az Eplan Next26 rendezvényen Münchenben: “Az Eplan összekötő kapocsként tekint magára az iparág különböző szereplői között—a komponensgyártóktól a gép- és berendezésgyártókon át az üzemeltetőkig.”
A platform az adatok alapjává válik
A fejlődés következő lépcsője a szeptember eleje óta elérhető Eplan Platform 2027. A vállalat tájékoztatása szerint a fejlesztési folyamat során mintegy ötszáz ügyféligényt vettek figyelembe. Fleming “feltétel nélküli felhasználóbarátságról” beszél. Az Eplan Preplanning, az Eplan Electric P8 és az Eplan Pro Panel új funkciói a tervezési folyamat egyes lépéseinek egyszerűsítését és további automatizálását szolgálják, többek között az előzetes tervezésben és a 3D-s projektek létrehozásában. Fleming ezért ezt a verziót jóval többnek tartja egy hagyományos szoftverfrissítésnél. “Az Eplan által a vállalatok számára biztosított legfontosabb előny a skálázhatóság—vagyis az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal több projekt és több változat elkészítése is kezelhetővé váljon.”
Ehhez szisztematikus újrafelhasználás is tartozik. A szabályalapú projektgenerálás már jelenleg is jelentős termelékenységnövekedést eredményezhet, anélkül hogy feltétlenül mesterséges intelligenciára lenne szükség. “A skálázás nem a mesterséges intelligenciával kezdődik” — jegyzi meg Fleming. “Amikor szabványosítunk, újrafelhasználunk és automatikusan állítunk össze funkciókat, gyorsaságot és minőséget nyerünk, miközben a szakemberhiány problémájára is választ adunk.” Ennek jelentős része már most is szabályalapon működik. “Az Eplan-ban a szabványosított, újrafelhasználható kapcsolási rajzfunkciókból állítunk össze projektspecifikus megoldásokat. Ebben az MI-nek még nincs jelentős szerepe” — ennek ellenére továbbra is jelentős hatékonyságnövekedés és költségmegtakarítás érhető el.”
Stratégiai szempontból ugyanakkor egyre fontosabbá válik a felhőalapú adatkezelés. A projektadatok, a törzsadatok és a cikkadatok nem kezelhetők egymástól függetlenül. Az Eplan Platform 2027-ben a törzsadatok és az eszközadatok Eplan Cloudon keresztüli szinkronizálása még szervesebb részévé válik a munkafolyamatnak. Fleming szerint: “Számunkra a végponttól végpontig azt jelenti, hogy az adatok nem állnak meg egyetlen alkalmazás határánál.” A cél tehát több egy felhasználóbarátabb felületnél. A platform egységes és átfogó adatbázissá válik a későbbi folyamatlépések számára.
Az Eplan Next26 rendezvényen az Eaton bemutatta, milyen mélyen kiterjedhet ez az adatbázis a downstream folyamatokra. Egy kínai kapcsolószekrénygyártó üzemben az Eplan Platform szolgál az elektromos tervezés gerinceként, ahol humanoid robotok kamerákkal ellenőrzik a huzalozást, és azt is vizsgálják, hogy a jelölések megfelelnek-e a mérnöki dokumentációnak. Fleming ezt nem pusztán látványos MI-alkalmazási példának tekinti: “A robot beolvassa a szekrényt, összeveti a jelöléseket a kapcsolási rajzokkal, és felismeri a hibásan jelölt vagy helytelenül bekötött csatlakozásokat. Ez jól szemlélteti, milyen előnyöket kínál a megfelelően strukturált mérnöki adat az egészen a minőségbiztosításig terjedő folyamatban.”
A szabványok az adatokat folyamatlánccá alakítják
Az ugyancsak a Next26 rendezvényen bemutatott Eplan Smart Sourcing jól szemlélteti, hogyan működhet ez a folyamat a gyakorlatban. A megoldás összekapcsolja az elektromos tervezést és a beszerzést: a tervezési szakaszban a mérnökök ellenőrizhetik, hogy a szükséges komponensek elérhetők-e a rendszerhez csatlakozó gyártóknál és forgalmazóknál, és azt is megtudhatják, mikorra szállíthatók. A kritikus alkatrészek már korábban helyettesíthetők, az ellenőrzött anyagjegyzékek pedig átadhatók a beszerzési osztálynak. Fleming szerint: “A Smart Sourcing nagyszerű példa arra, hogyan szüntetjük meg a végponttól végpontig tartó folyamat hiányzó láncszemét. Közvetlenül összekapcsolja a mérnöki tervezés során meghozott műszaki döntést az ellátási lánc tényleges elérhetőségi adataival.”
Természetesen az ilyen kapcsolatok csak akkor működnek, ha a résztvevő rendszerek ugyanazt a nyelvet beszélik. Ezért kerülnek a nyílt szabványok az Eplan stratégiájának középpontjába. Fleming szerint: “Az MI nem sokat ér tiszta, szabványosított adatok nélkül.” Az Asset Administration Shell, vagyis az AAS célja, hogy a gyártótól függetlenül strukturált módon tegye átadhatóvá az adatokat. Az ECLASS Advanced fontos szemantikai alapot biztosít ehhez. Az Industrial Digital Twin Association (IDTA) az AAS segítségével határozza meg a szabványos digitális iker felépítését, interfészeit és szemantikai modelljét.
Az Eplan számára azonban mindez nem pusztán szabványosítási kérdés. A Data Portal jelenleg több mint 4 millió statikus és konfigurálható eszközspecifikációt tartalmaz több mint 550 gyártótól. Ha az ilyen adatok szabványos formátumban állnak rendelkezésre, nemcsak a kapcsolási rajzokban, hanem további folyamatlépésekben is felhasználhatók, újra felhasználhatók és automatikusan feldolgozhatók. Fleming szerint: “Az adatok csak akkor válhatnak valódi termelékenységnövelő tényezővé, ha egyértelműek, és fordítás vagy újraformázás nélkül újra felhasználhatók.” Véleménye szerint a felhő, az MI és az AAS nem egymástól független technológiai trendek, hanem ugyanazon végponttól végpontig terjedő architektúra építőelemei.
Fleming nyíltan elismeri, hogy az Asset Administration Shell koncepciója már évek óta napirenden van. Megjegyzi, hogy különösen Németországban jelentős munka folyik a koncepcióalkotás és a tudományos elemzés terén. ugyanakkor ezek gyakorlati, piacképes megoldásokká alakítása nem mindig történik elég gyorsan. Ezúttal azonban lehetőséget lát a szükséges kritikus tömeg elérésére: “Önmagában az, hogy elkötelezzük magunkat egy szabvány mellett, nem visz előre. A kulcskérdés az, hogy létre tudunk-e hozni olyan megoldásokat, amelyeket az emberek könnyen és hatékonyan tudnak használni.” A nagy ipari vállalatoknak valódi, a gyakorlatban működő alkalmazásokat kell fejleszteniük, nem csupán támogatásukról biztosítani az AAS-t.

Ha egy gyártó megváltoztat egy komponenst, a felhasználók automatikusan, projektspecifikusan értesítést kapnak. A szabványosított Product Change Notification további automatizálást tesz lehetővé a változáskezelési folyamatban.
Amikor a változás eljut a felhasználóhoz
A termékváltozási értesítés (Product change nofification, vagyis a PCN) jól szemlélteti, hogyan valósítható meg mindez a gyakorlatban. Fleming egy komponensgyártó szemszögéből írja le a problémát: “Egy alkatrészt leszállítanak egy vezérlőszekrény-gyártónak, a vezérlőszekrényt beépítik egy gépbe, majd a gépet átadják az üzemeltetőnek. Végső soron alkatrészgyártóként hogyan jutok el a saját komponensem felhasználójához, ha nincs információm arról, hová építették be?” Adatkezelési szempontból ezek a kapcsolódási pontok az AAS az Eplan projektek segítségével összeköthetők.
Az Eplan és a Phoenix Contact az AAS-re épülő alkalmazási példát fejlesztett ki erre. Ha egy gyártó megváltoztat egy komponenst, megszünteti annak gyártását, vagy biztonsági szempontból releváns frissítést ad ki hozzá, az információ strukturált módon továbbítható és feldolgozható az Eplan Data Portal-ban. A mérnök értesítést kap, és azonosíthatja azokat a projekteket vagy meglévő rendszereket, amelyekben az érintett tételt használják. Fleming szerint: “Pontosan ezek az alkalmazások mutatják meg, hogy egy szabvány valódi hozzáadott értéket teremt-e. Az információnak nem szabad valahol kihasználatlanul hevernie. Automatikusan el kell jutnia oda, ahol döntést vált ki. Az Eplan és a Phoenix Contact novemberben, az SPS szakkiállításon mutatja be az új PCN-megoldást. Megmutatjuk, hogy Németországban egy igazán jó ötletből pragmatikus, piacképes megoldást tudunk létrehozni.”
Mindez az Eplan szerepét is megváltoztatja: a vállalat egyre inkább nem csupán mérnöki platform szállítójaként, hanem egy olyan digitális ökoszisztéma meghatározó szereplőjeként jelenik meg, amely összeköti a komponensgyártókat, a gép- és berendezésgyártókat, a vezérlőszekrény-gyártókat, a forgalmazókat és az üzemeltetőket. A legfontosabb kérdés már nem pusztán az, hogy milyen funkciókat kínál a szoftver, hanem az is, hogy az adatok felhasználhatók maradnak-e különböző vállalatok és folyamatok között.

A Connected Industry panelbeszélgetésen bejelentették, hogy az Eplan az Asset Administration Shellt alkalmazó megoldást fejleszt. Ezt novemberben, az SPS szakkiállításon mutatják be a Phoenix Contacttal közösen.
Az Eplan Next27 mint mérföldkő
Ezzel pedig visszaérkeztünk az Eplan Next rendezvényéhez. Az Eplan Next26 májusi eseményén, a Connected Industry panelbeszélgetés során az Eplan vállalta, hogy konkrét, az Asset Administration Shellt alkalmazó megoldásokat fejleszt. Az SPS szakkiállítás lesz a következő mérföldkő—az Eplan és a Phoenix Contact az első megoldásuk bemutatásával teljesíti ezt a vállalást. A következő Eplan Next rendezvényt 2027. június 9–10-én rendezik meg Kölnben. Fleming nemcsak további termékújdonságokat és még nagyobb jelenlétet ígér, hanem mindenekelőtt kézzelfogható előrelépést az adatvezérelt témákban: “Az Eplan Next27 mérföldkő lesz számunkra. Jelentős előrelépést tettünk az AAS és a végponttól végpontig terjedő folyamatok terén—vagy egy év múlva is ott fogunk állni, és azt mondjuk majd, hogy igazán ideje lenne már?”
Fleming szerint itt két fejlődési irány találkozik. Egyrészt az MI, az automatizálás és a jobb használhatóság célja, hogy a felhasználókból “a lehető legjobb mérnökök váljanak.“ Másrészt a szabványosított adatok és a nyílt interfészek célja, hogy a folyamatláncot szervezeti határokon átínyúlóan is összekapcsolják. Az autonóm mérnöki tervezés nem ennek kiindulópontja lenne, hanem egy jól strukturált adat- és folyamatszerkezet végső eredménye. Ahogy Fleming fogalmaz: “Csak akkor tudjuk következetesen alkalmazni a mesterséges intelligenciát, ha az adatok minden területen egységesek és konzisztens módon állnak rendelkezésre.”
www.eplan.com
Regisztráljon közvetlenül az Eplan Next27 rendezvényre itt: Eplan Next27
Szerző: Ronald Heinze/ Chief Editor Open Automation, Germany
További információkért kérem forduljon …

